Csatlakozz!


Sport

Polgár Judit Sakk Alapítvány
Szamos

Sport



SAKK ÉS SPORT

 

Sokak szerint a sakk mint sport meghatározásának kérdése egy nehezen eldönthető dilemma, azaz a sakk, sport vagy játék? Meggyőződésünk, hogy a sakk a sakkjátékos részéről, olyan szellemi, mentális és fizikai felkészültséget igényel, amely okán egyértelműen sportnak tekinthető. Hiszen „hiába az erős láb, a pompás tüdő, a kar és az izmok, az elménél nincs hatalmasabb” (Scott Jurek).

 

 

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szerint olimpiai sportág az lehet „amelyet széles körben űznek férfiak legalább három földrész hetvenöt országában és nők legalább három földrész negyven országában”. Ennek a feltételnek eleget tesz a Nemzetközi Sakkszövetség, hiszen mintegy 161 tagországa több millió igazolt versenyzőt tart számon. A NOB 2002-ben úgy vélekedett, hogy a sakk minden kétséget kizáróan sport. E meggyőződést támasztja alá, hogy néhány évvel ezelőtt döntés született arról, hogy a sakk bemutató sportágként szerepelni fog a 2018-as téli olimpián a dél-koreai Pjongcsangban. 

 

 

Sakkvilágbajnokság

 

Az első nemzetközi sakkversenyt az 1851-es londoni sakktornát Londonban rendezték meg, amelyet a német Adolf Anderssen nyert meg. A sakkvilágbajnokságok történetét általában 1886-tól számítják, amikor a világ két legerősebbnek tartott játékosa (Steinitz és Zukertort) csapott össze, hogy kiderüljön, melyikük a jobb. Ezután 1946-ig a világbajnokság informális alapon folyt és a kihívóknak le kellett győzniük a világbajnokot, hogy megszerezzék ezt a címet. 1948-tól 1993-ig a világbajnokságot a FIDE, a sakkozók nemzetközi szervezete szervezte. 1993-ban az akkori világbajnok, Garri Kaszparov elszakadt a FIDÉ-től és másik világbajnokságot alapított. Egészen 2006-ig két rivális világbajnokság létezett és két világbajnoki cím is, de a 2006-os sakkvilágbajnokságon egyesítették őket. Egyedüli világbajnokok: Kramnyik (2006.2007), Ánand (2007-2012), Carlsen a jelenlegi világbajnok. Az egyéni sakkvilágbajnokság mellett rendeznek még nemzeti válogatottak világbajnokságát, női,- ifjúsági-, és junior kategóriájú világbajnokságot is.

 

A sakktörténelem közismert állomásai a Fischer - Spasky es Karpov - Kaszparov meccsek. A hetvenes évek elején hatalmas érdeklődés kísérte végig az évszázad  sakkmeccseként emlegetett páros meccset. Évtizedeken keresztül a szovjetek uralták a sakkvilágbajnokságokat, amig 1972-ben Izlandon amerikai Bobby Fischer legyőzte Boris Spaszki-t. Miután Fischer  visszavonult a sakkozástól, 1975-tol Anatolij Karpov volt hosszú évekig a sakk hivatalos világbajnoka volt. 

 

A sakktörténelem másik meghatarozó meccse tűz és víz küzdelme a sakktáblan Karpov és Kaszparov között. Karpov elleni győzelmével 1985-ben Kaszparov lett minden idők legfiatalabb világbajnoka. Kaszparov világbajnoki címét 15 éven keresztül - öt alkalommal is - sikeresen megvédte. Sokan őt tartják minden idők legerősebb sakkozójának.

 

 

Sakkolimpia

 

A sakkolimpia kétévente rendezett nemzetközi sakk csapatverseny (4 táblán), melyen a Föld országainak válogatottjai mérik össze tudásukat. Ez a legrangosabb nemzetek közötti verseny. A versenyre először 1924-ben került sor, ez azonban még nem számított hivatalos sakkolimpiának. 1927 óta a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) rendezi, 1950 óta kétévente kerül megrendezésre. 1957-től női sakkolimpiákra is sor kerül. 1976 óta a nyílt és a női sakkolimpiát egyszerre, azonos helyszínen rendezik. A magyar férfi válogatott öt alkalommal (három hivatalos és két nem hivatalos olimpián), a női csapat két alkalommal szerezte meg az aranyérmet.

 

Női válogatottunk először 1988-ban Theszalonikiben nyerte el az aranyérmet. Két évvel kesőbb a Polgár nővérek es Mádl Ildikó másodszor is olimpiai bajnokok lettek a Novi-Sad-i sakkolimpián.

 

Európa-bajnokság

 

Az egyéni sakk Európa-bajnokságot 2000 óta rendezik meg nyílt (férfiak és nők egyaránt indulhatnak) és női kategóriában. A verseny a résztvevők számától függetlenül svájci rendszerben zajlik. A magyar versenyzők közül a nyílt kategóriában a legjobb eredményt Polgár Judit érte el 2011-ben, amikor bronzérmet szerzett. A nők versenyében a legjobb helyezést Hoang Thanh Trang érte el, amikor 2013-ban aranyérmet szerzett. E mellett a Nemzeti válogatottak Európa-bajnoksága, sakkcsapat-, junior-, ifjúsági versenygést is rendeznek. 

 

A versenyeket meghívásos, illetve nyílt formában szervezik. Annak érdekében pedig, hogy egy-egy játszma ne nyúljon a végtelenségbe, a versenyeken sakkórát használnak. A sakkóra olyan készülék, amely két óraszerkezetet tartalmaz. Az egyik óra leállítása elindítja a másikat és viszont. Lépésének megtételét követően a játékos egy gomb lenyomásával leállítja saját, egyben elindítja ellenfele óráját. A sakkóra segítségével meghatározható, hogy a játékosoknak mennyi gondolkodási idő álljon rendelkezésükre a játék során. Akinek letelik a gondolkodási ideje (a hagyományos, analóg óránál: leesik a zászlója), elveszíti a játszmát, ugyanúgy, mintha mattot kapott volna. Ez alól kivétel, ha ellenfelének már nincs a táblán mattadó bábja.

 

 

A versenysakkban hagyományos óra használata esetén a játékosnak az első 40 lépés megtételére általában 2 órája van, a továbbiakban minden 20 lépésre 1–1 órája. A Nemzetközi Sakkszövetség által elismert versenyeken ma már digitális órákat használnak, amely lépésenként többletidő hozzáadását is lehetővé teszi. Ennek megfelelően ma már a versenyeken a leggyakoribb időbeosztás az első 40 lépésre 90 perc, majd még 30 perc játékidő, és az 1. lépéstől kezdve lépésenként 30 másodperc többletidőt kapnak a játékosok. Sokkal kevesebb az idő a gyorsított sakkjátszmákban. Az úgynevezett rapid játszmákban a rendelkezésre álló idő 10 és 60 perc közé esik az egész partira nézve, az adott versenytől függően meghatározott többletidővel (legtöbbször 10 másodperc) lépésenként; a villámpartikban (blitz vagy schnell) 10–10 perc vagy kevesebb, leggyakrabban 5–5, esetleg 3–3 perc, az adott versenytől függően meghatározott többletidővel (legtöbbször 3 másodperc) lépésenként; a bullet (golyó – a gyorsaságra utal) játékban mindössze 1–1 perc.

 

Minősítés és pontrendszerek

 

 A sakkjátékosok minősítésére pontrendszert használnak, amely a sakkjátékosok egymáshoz viszonyított játékerejét – az egyes ellenfelek ellen elért eredmények alapján – egy értékszám, az (Élő-pontszám) határozza meg. Ezt minden játszma után ki lehet számítani: egy gyengébb (alacsonyabb értékszámú) játékos ellen elszenvedett vereség vagy döntetlen csökkenti, míg egy erősebb ellenfél legyőzése növeli az értékszámot. A jelenleg is alkalmazott Élő-pontrendszert Élő Árpád (1903–1992) magyar származású amerikai fizikus dolgozta ki, melyet 1960-ban vett át az USCF (US Chess Federation, az Egyesült Államok Sakkszövetsége), majd 1970-ben a FIDE (Fédération Internationale des Échecs – Nemzetközi Sakkszövetség) is.

 

Az ÉLŐ-pontszám változását lényegében három tényező befolyásolja:

 

  1. játszma kimenetele (eredmény)
  2. játékosok ÉLŐ-pontszám különbsége
  3. játékos szorzója (ez függ a lejátszott sakkjátszmák számától, a játékos ÉLŐ-pontszámától és a verseny típusától is)

 

A pontszámok minden egyes mérkőzés, verseny, bajnokság után módosulnak. A FIDE új szabályzata szerint a nemzeti sakkszövetségeknek már minden hónapban kötelező beküldeni az értékszám-változásokat, hogy jóváírhassák őket a havonta megjelenő FIDE-listán. A FIDE-lista nem más, mint a sakkozók világranglistája.

 

A klasszikus sakkjátékban nemzetközileg elismert címet csak a FIDE adhat, mégpedig a következőket:

 

  • FIDE-mester (röviden FM) – Ha az Élő-pontszáma 2300 vagy több.
  • Nemzetközi mester (röviden IM) – Ha az Élő-pontszáma 2400 vagy több, és legalább három alkalommal teljesíti a FIDE által előírt normát.
  • Nemzetközi nagymester (röviden GM, néha International Grandmasternek vagy IGM-nek is írják) – Ezt a címet akkor nyerheti el, ha az Élő-pontszáma 2500 vagy több, és legalább három alkalommal teljesíti a FIDE által előírt normát.
  • Szupernagymester – nem hivatalos cím, azok a sakkozók, akiknek az értékszáma meghaladja a 2700-at.

 

Minden cím nyitott mind a férfiak, mind a nők számára, de vannak csak nőknek szóló címek is. Minden cím megvan ott is, de elérésükhöz 200-zal kevesebb pont kell. Jelölésben is különböznek, egy W-t helyeznek a megfelelő cím elé (tehát WFM, WIM és WGM). A fentieken felül létezik még a FIDE-mesterjelölt (CM) minősítés is. A mostani számítás szerint az eddigi legmagasabb pontszám (2882) Magnus Carlsené.

 

Polgár Judit Sakk Alapítvány
Szamos
Happy Kids
Polgár Judit Sakk Alapítvány
Szamos
Happy Kids